Job 34

Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat. ^a1Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre! ^b 2

Elihu második beszéde: feddi Jóbnak vakmerő szavait. A Mindenható az ítéletet el nem fordítja

3És szóla Elihu, és monda: ^c 4Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket! ^d 5Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt. ^e 6Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó? 7Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat. 8Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül! ^f 9Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet. ^g 10És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár! ^h 11Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él. ⁱ 12Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság! ^j 13Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres. ^k 14Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot! 15Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot? 16Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná: ^l 17Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba. 18Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára! ^m 19Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é? ⁿ 20A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő! ^o 21A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája. ^p 22Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül! ^q 23Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja. ^r 24Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő; ^s 25Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre! ^t 26Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe. ^u 27Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak. ^v 28Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják. ^w 29A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem, 30Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja. ^x 31Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt; 32Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek. 33Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé; 34A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem! 35Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd! 36Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat: ^y 37Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.